Megfejtették, miként áll ellen a földrengéseknek a pisai ferde torony

Ugyanannak a laza talajnak tulajdonítható a pisai ferde torony ellenállása a földrengéseknek, mint amelyik a torony süllyedését és dőlését idézte elő több száz évvel ezelőtt. Minderre olasz és brit mérnökök jöttek rá.

A világhírű műemlék nem sokkal építésének kezdete, 1173 után elkezdett dőlni a laza talajréteg és a rosszul lefektetett alapok miatt, ennek ellenére az 58 méter magas torony legalább négy pusztító földrengést is túlélt épségben 1280 óta.

A mérnököket már régóta foglalkoztatta a kérdés, miért élhette túl az erős földrengéseket a pisai ferde torony. Az építmény sebezhetősége miatt a szakemberek úgy vélték, hogy már egy mérsékelt földrengésnek súlyos károkat kellett volna okoznia az épületben. A Római Tre Egyetem és a Bristoli Egyetem tudóscsoportja nemrégiben megtalálta a választ az évszázados kérdésre: a dinamikus talajszerkezet-kölcsönhatás jelenség áll a rejtély hátterében.

A talaj és a szerkezet kölcsönhatása egy érintkezési probléma. A kutatócsoport tanulmányozta a rendelkezésre álló szeizmológiai, geotechnikai és szerkezeti információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a torony magassága és szilárdsága együtt a talaj lazaságával jelentős mértékben módosítja az épület vibrációs sajátosságait oly módon, hogy a torony nem rezonál a földrengés talajmozgásával. Ez a pisai torony fennmaradásának kulcsa – olvasható a Bristoli Egyetem közleményében.

A csoport tagjai ironikusnak tartják azt, hogy ugyanannak a talajnak tulajdonítható az, hogy a pisai ferde torony túlélte a földrengéseket, mint amelyik az épület megdőlését okozta, és annak idején majdnem a ferde torony összeomlását idézte elő.

A kutatók eredményeiket a földrengésállóság tervezés szakembereinek 16. európai konferenciáján mutatják be jövő hónapban a görögországi Szalonikiben.